Konzuli kerületünk Oroszország 17 millió négyzetkilométernyi összterületéből mintegy 7 millió négyzetkilométert ölel fel. A konzuli kerülethez 19 közigazgatási egység tartozik: az Altáj, а Burját, а Hakasz és а Tuva köztársaság, az Altaji, a Bajkálontúli, а Krasznojarszki és а Permi határterület, a Hanti-Manyszi és a Jamal-Nyenyec autonóm körzet, valamint Cseljabinszk, Irkutszk, Kemerovo, Kurgan, Novoszibirszk, Omszk, Szverdlovszk, Tomszk és Tyumeny megye.
Jekatyerinburg (oroszul: Екатеринбург), amely otthont ad Főkonzulátusnak, Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után, lakosainak száma csaknem 1.5 millió. Jekatyerinburg Szverdlovszk megye (Свердловская область) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja, mely egyike Oroszország 8 szövetségi körzetének.
Az 1720-ben alapított települést I. Katalin cárnő tiszteletére nevezték el. 1924-től Jakov Szverdlov bolsevik vezető után a Szverdlovszk nevet viselte a város és csak 1991-ben kapta vissza eredeti elnevezését, és mivel hadiipari központ volt, a várost külföldiek nem látogathatták.
A város a Transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik.
A kontinentális éghajlatú város időjárása rendkívül változékony, jellemzően csak két évszak, a tél és a nyár különíthető el érzékelhetően. A tél akár 6 hónapig is eltarthat, a várost novembertől májusig hó fedi, ilyenkor a hőmérséklet tartósan -30 fok alá is csökkenhet. A nyár rövid, az átlaghőmérséklet 23-25 fok körül alakul, azonban néhány napig a legmagasabb hőmérséklet elérheti a +32-34 fokot is.
A város és a megye egyike Oroszország legdinamikusabban fejlődő körzeteinek. Jelentős tudományos és ipari központ, a nehézipari és vegyi üzemek, a vas- és színesfém-kohászati művek, a hadiipari vállalatok vezető helyet foglalnak el az ország gazdaságában.
Jekatyerinburg 16 állami felsőoktatási intézményében 140 ezren tanulnak, az oktatás színvonala föderációs szinten is kimagasló. Szoros szakmai együttműködés alakult ki magyar intézményekkel, elsősorban az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel.
A várost a történelem viharai sem kerülték el, itt végezték ki a bolsevikok II. Miklós cárt és családját 1918. július 16-án, ide telepítették ki a második világháború során az ország nyugati területeiről az ipari vállalatok és a múzeumok nagy részét.
Mindkét világégés idején jelentős hadifogoly táborokat hoztak létre a környező megyékben, ahol több tízezren lelték halálukat, köztük magyar hadifoglyok ezrei.
